2 "Csirkegyár? Versgyár ? Egyremegy. Valami végképp elveszett, a rugóvá tekert világból." - Szólt fiához a csordapásztor, midőn a gyerek jóllakott, s megint kezdte a csillagot. * Tudván, hogy kellenek hegyek, mondá az úr: ez itt a hegy. S mert becsmérelték némelyek, lejjebb engedte az eget. És elment. Hívták más ügyek. Nos, azóta: ez itt a hegy. * Zabálhat, turkálhat, kifuthat, a disznó belakta az ólat. Otthon van. Úgy néz a világra lassacskán, mint aki csinálta. Ha az a nagy lelke nem volna, moslékba bele se szagolna. * Ó, hogy riszálnak, riszoválnak. Grófi udvarból? Cselédházak "meg-kell-maradni!"-boltíve alól? Honnan? Ami itt ki-araszol, az eredmény hánytató. Semmi! Érdemes ezért? Megmaradni? * Felkötöd magad? Kit érdekel? Magával van elfoglalva, el- telve mind. Talán több lesz a hely? Átmenetileg? És felemel- kedhet mégis a jobb? Akivel összefognál, ha már nem leszel? * A természetüknél fogva jók, elfogynak ők is. Csupa volt, s lehetett-volna a világ. Hát ne hidd, hogy egy szabad ág, egy jó nagybácsi, vagy az isten csak úgy, magadért megsegítsen.