Mostan röpül a kismadár Szeptember háza kék mozsár a falakon átüt a mész idelátszik még az egész de a részt árnyék töri már mostan röpül a kismadár és vers lesz aki idenéz ragyog mint a bronzban a réz rímel mint a kései nyár s minthogy a régi óra jár körbeér a szívben a kés megint maradt egy percnyi rés csak egyre mélyebb a határ még várat nyerhet aki vár de álmodozni már kevés