Bezártam ajtót, ablakot Félek, mert már nem szeretek, létezem csak, mint a kövek. Egy bombához több a közöm, mint ahhoz, ki visszaköszön. Befelé nézek, mint a fa, ha nincs lombja, nincs madara. Jó órám is farkasverem, kapni akarok, adni nem. Mindörökké magam vagyok, mint te, aki elolvasod. Mennék feléd, jönnél ide, de nem mozdul meg senki se. Körbeér a történelem, forog tovább a félelem. Bezártam ajtót, ablakot, nem hiányzom, ha meghalok. Megölelnek az elemek, mert megint minden lehetek. És elindulok, mint a vak, hogy újra megtaláljalak. |